Hogy miért csak a XX.század elején épült ez a templom, arra hajdani századok adnak magyarázatot. A Pálmai Lajos lelkész által összeállított, 1927-es évkönyvben a következő olvasható:

„... a reformáció hajnalán hosszú időn át önálló, nagy evang. gyülekezet volt Öttevényen templommal,iskolával,lelkésszel,tanítóval. 1634-ben vették el erőszakkal templomunkat. Ez az esztendő halálos döfést mért a Szigetköz evangélikus gyülekezeteire. Öt gyülekezetet semmisített meg. A többiek teljesen elpusztultak. Ahol valamikor ev. templom állott , ott ma hírmagnak sincs evang. Ember. Ki gondol ma Hédervár, Remete,Lipót, Ásvány, Szentpálban arra, hogy ezek valamikor jóformán színtiszta evang. Községek voltak. Az öttevényiek a szent maradék. Ők tartottak ki egyedül. Évszázados vágy lobog bennük. Siratják, mint zsidó az elvett templomot . „

Győr megyében, a megosztott templomban is igyekeztek az evangélikus és református lelkészek tevékenységükben megakadályozni. Az evangélikus lelkésznek nem engedélyezték a betegek vigasztalását, az úrvacsora osztását. Társadalmi nyomás nehezedett még a céhek evangélikus tagjaira is . Erre az időre esik az öttevényi templom elfoglalása . I Lipót uralkodása alatt – 1671-72ben- felszámolták az igen kicsi imaházakat is . 80Lelkészt űztek el a falvakból. AZ öttevényieknek hitükért való küzdelme folytatódott. AZ évszázadok múlásával az evangélikus családok utódokat neveltek ,akik őrizték elődeik erős hitét. Nem mondtak el arról, hogy közösségüknek templomot emeljenek. A XX.század   elején , 1907-ben Gyurátz Ferenc püspök meglátogatta az öttevényi gyülekezetet. A Földváry kastélyban látták vendégül. Földváry Miklósné lelkesen  fogadta a templomépítés gondolatát,amely ekkor még meghiúsult. A megindult mozgalom nem volt elég erős. Az 1914-ben bekövetkezett  világháború ,a trianoni békediktátum az ország súlyos gazdasági helyzete egy időre visszafogta a templom építés tervét. De nem túl hosszú ideig. 1928-ban sem valósult meg az építés : telket kellett szerezni hozzá. Végül özv. Kiss Károlyné – néhai Lumnitzer Mihály volt ev. egyházfelügyelő lánya- adott kedvező feltételekkel telket.1929.április 22-én történik az első kapavágás. , május 5-én pedig az ünnepélyes alapkőletétel. A templom felszentelésére 1929.aug. 25Én került sor Kapi Béla püspök szolgálatával, több egyházi elöljáró kíséretében.