A győrsövényházi római katolikus plébániát 1720-ban alapították. A templomot Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték. 1750 után átépítették, rokokó mellékoltárokkal. Copf szószéke 1780 körül épült. Orgonáját 1913-ban az Angster-gyár építette. Két harangja van: a 90 centiméter átmérőjű Seltenhofer Frigyes fiai munkája 1924-ből, a 60 centiméter átmérőjűt pedig 1947-ben Szlezák Ráfáel öntötte. A temp­lom szó­szék­ének hang­ve­tő­jén a Szent Zsó­fia szo­bor a ke­resz­tet és a hor­gonyt, a hit és a re­mény jel­ké­pe­it tart­ja. Sophia (böl­cses­ség) és vér­ta­nú lá­nya­i­nak – Fides (hit), Spes (re­mény), Char­i­tas (sze­re­tet) – kul­tu­sza egé­szen az 1564-ben zá­rult tri­den­ti zsi­na­tig vi­rág­zott. Az­óta vi­tat­ják, hogy a va­lós sze­mé­lyek vol­­tak-e, vagy csu­pán az is­te­ni eré­nyek al­le­gó­ri­ái. A neogót fő­ol­tár­nál sok­kal ré­geb­bi ba­rokk mel­lék­ol­tár­okon 5-5 szent szob­ra fog­ja kör­be az üveg­szek­rény­be ál­lí­tott Szűz Má­ria és Nepo­mu­ki Szent Já­nos szob­ro­kat. Az utób­bi mel­lék­ol­tá­rán lát­ha­tó még Li­mai Ró­za (1586–1617) fek­vő, és ke­zé­ben ke­resz­tet tar­tó szob­ra. Ame­ri­ka el­ső szent­jét egyéb­ként Győr­ben több köz­té­ri dom­bor­mű is meg­örö­kí­ti, ugyan­ilyen test­hely­zet­ben. A temp­lom új ke­reszt­út­já­nak fa­ra­gott stá­ció­ké­pe­it egy fel­vi­dé­ki asz­ta­los­mes­ter ké­szí­tet­te. A to­rony is rejt egy fa­ra­gott kin­cset: itt őr­zik a nagy­csü­tör­tö­ki mi­se gló­ri­á­já­tól a fel­tá­ma­dá­si al­le­lu­já­ig „Ró­má­ba me­nő” ha­ran­gok he­lyett egy­kor hasz­nált nagy­szek­ré­nyes, ka­la­pá­csos-bor­dás ke­rep­lőt. Az egyházközség az elmúlt években kívül-belül felújíttatta a templomot. 

Az egyházközségi feladatokat Lébényből látják el. Plébános: Gőgh Tibor.