Miklós 2010. június 10-én érkezett Abdára. 17 testvére van. A 2010. március 15-i ünnepségek után a budapesti köztereken az ünnep alkalmából kiállított 18 korhű egyenruhás és valóságos méretarányokkal rendelkező huszár szobrokra pályázatot lehetett benyújtani. 2010. április 7-én a Parlament Nándorfehérvári dísztermében, ünnepélyes keretek között kapta meg a község polgármestere és Csigó László alpolgármester úr a hivatalos értesítést arról, hogy településre a 9. Miklós huszárezred szobra kerül. A 2011. évi március 15-i ünnepség alkalmával került bemutatásra első ízben az abdaiak számára a szobor. A műanyagból készült alkotást tartós használatra kapta a község. A faluközpont áttervezése során az egyik tervezett zöldfelületi részben alakítottak ki a szobor számára helyet, így az 1848-49-es szabadságharcnak emléket állíthattak a település központjában is. Külön öröm számukra, hogy épp azt szobrot kapták, amelynek hagyományőrzői - Gróf Nádasdy Ferenc Hagyományőrző Huszár Bandérium - a környéken működnek. 

Miklós testvérei a következő településekre illetve szervezetekhez kerültek: Tápióbicske, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum, Szolnok, Mogyoród, Sümeg, a nyíregyházi Magyar Huszár Alapítvány, a Magyar Honvédség Támogató Dandár (Budapest), Kápolna, a Pákozdi Katonai Emlékpark, Sepsiszentgyörgy, a kisújszállási Nagykun Nádor Huszár Bandérium, Komárom, Isaszeg, Székelyudvarhely, a Fóti Károlyiak Alapítvány, Szeghalom és Tura.

Abda története szorosan összekapcsolódik az 1848-1849-es szabadságharccal. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, "Kossuth" nevét viselő honvéd zászlóalj védelmezte az abdai rábcai átkelőt. A túlerővel szemben mintegy fél órán át voltak képesek tartani a hídfőt. A csatában a honvédek vesztesége 33 halott, 77 sebesült és 273 eltűnt katona volt. Az 1886-1893 közötti folyószabályozáskor a mederásásnál hevenyészve elhantolt katonatetemeket leltek a kubikusok. Minden bizonnyal a 273 eltűnt katona közül kerültek ki azok a névtelen hősök, akiket a tömegsírba temettek el. A hősök tetemeit a régi falu emlékét őrző kápolna elé helyezték át. Emléküket a sírhantjuk fölé emelt obeliszk őrzi melyen a következő felirat olvasható:

" Borulj le, óh magyar, mert Előtted Szent e hant: Szabadság vértanúi Nyugosznak itt alant! Te, világ Megváltója, Istenség, légy velök: Jogáért e hazának Ők is vért áldozának S megválták nemzetök! "

Az abdai hídfő csatánál a 7. hadtest egységeihez tartozó 4. Sándor, 9. Miklós és a 16. Károlyi huszárok valamint kiegészítő feladatot ellátó 13. Hunyadi huszárok egységei is harcoltak. A pályázatban erre hivatkozva kérték és kapták tartós kihelyezésre ezt a huszár szobrot.

A helyi néphagyomány őriz egy történetet a csatáról, melyet így jegyeztek fel:

„Negyvennyócban, amikor a nagy harc vót, itt Abdán is vót egy csata. A faluba’ vótak a németek meg a kozákok is. Győr felől gyöttek a magyar huszárok, átúsztattak a Rábcán, és neki a németnek! Ott vót a csata, ahun a legelő van, a falu szélin. Kápolna is van azóta a helin, oda temették azokat, akik ott elestek. A kápolna dombja felül gyüttek a huszárok, a németek meg ki a falubul, a legelő felül kerítették őket. Vót ám nagy zaj, lőttek cefetül, meg aki érte, vágta. Vót a huszárok között egy börcsi gyerek is. Hát az, amint vágta a németet, látja ám, hogy a szélső háznál egy fehér lovon valami tisztféle igen gukkerozza a csatát. No - gondúta magába -, majd adok én neked! Avval odavágtatott feléje. De a tisztféle is észrevette ám, megugrott, oszt végig a falun! A huszár meg utána! Kergette igen, ahogy csak bírta. Már Öttevényen is túl vótak, amikor má majdnem utolérte. De asztán a tiszti ló jobban vót abrakúva, jobban bírta a futást, mint a szegény, fáradt huszárló, osztán mindig jobban elhúzott elüle. De azér majdnem Kimléig kergette. Mivelhogy nem segített neki senki, egymaga nem tudta megfogni, hát abbahagyta. Amaz meg Óvárig futott, egyenesen a papokhoz. Ott sült ki, hogy az a tisztféle nem is vót akárki. Maga Ferenc Jóska vót! – Sokszor beszélték itt az öregek, de nagy kár, hogy nem vót akkor szerencséje annak a huszárnak. Mer ha elfogta vóna Ferenc Jóskát, talán vége is lett vóna az egész harcnak, és nem veszett vóna oda a szabadság.”