Abda

Győrtől 8 km-re Észak-Nyugatra, az 1-es főút mellett fekszik, a Rábca és a Mosoni-Duna által kialakított hordalékkúpon. A Győri-medence egyik legmélyebben fekvő területe. Határát a régi folyómedrek helyén csordogáló erek és holtágak szabdalták. (Holt-Duna, Csikós-ér). A falu lakói korábban főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. Emellett a vizek közelsége lehetőséget adott a halászatra is. Az iparosodás terjedése - valamint Győr közelsége - sokak számára biztosított megélhetést, munkalehetőséget.

A község Obada néven a XIII. században fordult elő először, visszavetítve egy XII. századi eseményhez. Adalbertnek, II. Géza Szicíliába küldött követének 1153. évi végrendeletében, azon birtokok között, melyeket Adalbert felesége azzal kapott, hogyha újból férjhez megy, azok legyenek a pannonhalmi apátságé.

A Budapest - Bécs közötti főközlekedési út mentén fekvő abdai híd ősi vámszedő hely, melynek vámtételeit királyaink többször szabályozták. 1271-ben V. István itt küzdött meg a Győr ellen támadó cseh Ottokárral. Az abdai híd évszázadokon keresztül katonai vonatkozásban is fontos átkelőhely volt.

1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahi Ferenc - Zrínyi Miklós sógora -, veje és Batthyány Boldizsár itt vették át Salm gróftól a szigetvári hős fejét, melyet Musztafa török nagyvezér a következő szövegű levéllel küldött: "Fogadd szíves hajlamom jeléül legmerészebb vezéretek fejét."

1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe: "Magyarok nagyistene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!" E jelenetet az 1940-es évek elején készült művészi emlékmű őrzi.

Az 1830-as években az árvizektől sokat szenvedett falu régi helyéről a Székeskáptalan által e célra biztosított Pityer-dombra költözött. A falu régi helyét emlékkápolna őrzi, amelyet az egykori templom helyére építettek. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, "Kossuth" nevét viselő honvéd zászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. A túlerővel szemben mintegy fél órán át voltak képesek tartani a hídfőt. A csatában a honvédek vesztesége 33 halott, 77 sebesült és 273 eltűnt katona volt. Az 1886-93. évi folyószabályozáskor a mederásásnál hevenyészve elhantolt katonatetemeket leltek a kubikusok. Minden bizonnyal a 273 eltűnt katona közül kerültek ki azok a névtelen hősök, akiket a tömegsírba temettek el. A hősök tetemeit a régi falu emlékét őrző kápolna elé helyezték át. Emléküket a sírhantjuk fölé emelt obeliszk őrzi, melyen a következő felirat olvasható:

" Borulj le, óh magyar, mert
Előtted Szent e hant:
Szabadság vértanúi
Nyugosznak itt alant!
Te, világ Megváltója,
Istenség, légy velök:
Jogáért e hazának
Ők is vért áldozának
S megválták nemzetök! "
(1849. VI. 28. )

1944 novemberében ismét szomorú esemény színhelye volt a Rábca folyó partja. Több munkaszolgálatos társával együtt itt végezték ki a jeles költőt, Radnóti Miklóst. A falu olyan mélységig ismerője az eseménynek, hogy néhai Hujber Kálmán bácsi a közeli gátőrház padlásáról végignézte a borzalmas eseményt. Később ő mutatta meg a pontos helyet az exhumáláskor. Radnóti Miklós utolsó versei ekkor kerültek elő esőkabátja zsebéből. A falú gondosan ápolja azóta is az emlékhelyet.

A templom előtt áll "Szeplőtlen Szűz Mária" 1700-ból származó kőszobra. Mai helyére 1852-ben került. A Szent István utca tengelyében, a templommal szemben áll egy kőkereszt, melyet 1745-ben állítottak fel a régi faluban. Jelenlegi helyére szintén 1852-ben került. A község műemlék jellegű temploma 1843-1845 között épült. A régi utcákban (Szent István, Szent Imre, Akác, Honvéd utcák) áll még néhány paraszt barokk stílusban épült ház. Az első világháborúban elesett abdaiak emlékére 1936-ban állítottak emlékművet a templom előtti téren. A második világháború áldozatainak emlékére 1991. október 23-án avatott emléktáblát a község önkormányzata. Nepomuki Szent János szobrát az önkormányzat restauráltatta, és 1992. augusztus 20.-án a templom mögötti parkban állították fel.

A település mai arculata:

Abda évek óta dinamikusan fejlődő település. Győr közelsége egyre vonzóbbá teszi a városból kiköltözők számára. Személyautóval 10 perc alatt lehet eljutni Győr bármely pontjára.
A községben két háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyógyszertár és állatorvosi rendelő is működik, valamint takarékszövetkezet, posta és plébánia.
A Zrínyi Ilona Általános Iskola és a Mézeskalács Napközi otthonos Óvoda és Bölcsöde szolgálja a jövő nemzedékek oktatását, nevelését. A Radnóti Miklós Kultúrotthon és Községi Könyvtár a közművelődést szolgálják.
A faluban sportegyesület (labdarúgó) és fogathajtó lovas egyesület, tűzoltó egyesület, galambász egyesület, polgárőrség, idősek klubja is működik. Hagyománnyá váltak a szüreti felvonulások és a falunapok. Havonta megjelenő nyomtatott sajtó az Abdai Hír-lapok. 2007 óta elektronikus hírlevél is közel hetente tájékoztatja a helyieket a történésekről.

Intézmények:

Teleház

Cím: 9151 Abda, Szent István u. 3.

Kultúrház

Cím: Abda, Szent István u. 28.
Telefon: +3696/350-000

Községi és Iskolai Könyvtár

Nyitvatartási idő: kedd: 15.00-17.00-ig

Telefon: +3630/6656046

Civil szervezetek:

Abdai Tehetséges Fiatalok Támogatására Alapítvány (ATEFITA)

II. Rákóczi Ferenc Kulturális Alapítvány

Abdai Önkéntes Tűzoltó Egyesület