Lébény

LÉBÉNY – ahol az idő kitágul

A városka gazdag históriája hét évezred emlékeit őrzi. Nevezetes relikviája például a római mérföldkő. Kiemelkedő jelentőségű műemléke a felújított, román stílusú, árpád-kori Szent Jakab templom, mely a 21. századra ismét népszerű állomás lett több zarándokút kereszteződésében. Lébényben halad át a Via Sancti Martini és a Budapesttől Santiago de Compostelláig kiépített el Camino magyarországi szakasza, a Szent Jakab zarándokút, aminek fontos megállója a lébényi Szent Jakab Zarándokház és Látogatóközpont.

Műemlékei mellett érdemes a folyamatosan fejlődő Ipari Parkot megemlíteni, ami hamarosan bővülni fog. Ezt segíti, hogy a vasút mellett az Ipari Park mellett van közvetlenül az M1-es autópálya lehajtója.

Az idelátogató turisták biztonságát a jól működő kamerarendszer, a rendőrség és a tűzoltóság védi – helyben. Jólétükről pedig két kiváló étterem is gondoskodik, valamint helyi pékség, fagylaltozó, mézeskalácsos és cukrászat, illetve 3 szálláshely.

A vendégszerető lébényiek gazdag társadalmi életet élnek, amit mi sem bizonyít jobban, mint a rendszeres támogatásban részesülő közel két tucat civil szervezet, a szépen felújított intézmények: a Művelődési Klub, a Civil Centrum és a Közösségi Ház, valamint az aktív kulturális életet is élő evangélikus és római katolikus egyházközség.

Ha jó úton vagy, megérkezel J

Aki zarándokol, jó úton van.

„Aki rohan, azt az idő szorítja, aki zarándokol, azt az idő tágítja.”

A Hanság és a Szigetköz ölelésében tornyosuló Szent Jakab templom a maga méltóságával megállásra int minden vándort. Legyen időnk elmerengeni a múlt folyásán – van min! A Mosoni-síkon fekvő városka gazdag históriája hét évezred emlékét őrzi. A Krisztus előtti 5. évezredben már lakott volt. Szántóvető, pásztorkodó, vadászó népek lakták egészen a római korig. A Krisztus utáni első századokban, a római Limes vonalán már a Quadrata erőd állt itt. E korból maradt ránk a ma is látható római mérföldkő.

Lébényt megemlíti Kézai Simon krónikája. A II. András idejében kelt oklevelekből tudjuk, hogy már működött Bencés monostor és 1212-ben már állt a Szent Jakab templom. A tatárjárás pusztításától Moson vármegyében csak a mosoni vár és a lébényi rendház maradt meg egyházával. Mátyás király idejében a császári haderők többször feldúlták a települést, s 1529-ben már a Bécsből visszavonuló törökök égették föl az apátságot, és ekkor dőlt le a templom egyik tornya. Ettől kezdve a monostort sem lakták szerzetesek. A 16. században érkeztek az első katolikus horvátok és evangélikus németek a településre. A 17. század derekán a jezsuiták kezébe jutott az apátság. A török és kuruc háborúskodások után, a 18. században fejlődésnek indult Lébény. Megjelent az első zsidó kirurgus és morva családok is otthonra leltek a községben. 1832-ben mezővárosi rangot kapott. A céhek, a kézműves mesterség fejlődését már nem zavarta meg a napóleoni háborúk, vagy az 1848-49-es szabadságharc hadisarcai. A Sina család alapította Fabrika cukorgyár az 1850-es években Európa egyik legnagyobb cukorgyára volt.

A korábbi királyi birtok a Zichy és Sina családok után a Wenckheim családé lett, ekkor, a dualizmus korában a fejlődés tovább erősödött, amit csak a két világháború tört meg.

Amikor eltörölték a mezővárosi címet, akkor Lébény is újra község lett. Csak az 1960-as években lett nagyközség, a 70-80-as években pedig Mosonszentmiklóssal összevonva Lébénymiklós néven szerepelt. A rendszerváltáskor nyerte vissza függetlenségét, és az azóta eltelt két évtizedben Lébény lakossága választott képviselői által önállóan formálja, alakítja sorsát. A kezdeti anyagi nehézségek ellenére a lébényi emberek tehetségének, kitartó szorgalmának eredményeként a falu épült, szépült, anyagiakban és szellemiekben is gazdagodott. A vezetői, testületei is azon fáradoztak, hogy ez így legyen.

A település fejlesztése terén elért eredmények elismeréseképpen 2013. július 15-i hatállyal Áder János köztársasági elnök a nagyközséget várossá nyilvánította. Lébény, az ipari parkjával, virágzó közösségi életétel ma már egy prosperáló kisváros.

közösségi élet, ellátás

Az egészségügyi ellátást a gyógyszertár mellett a felújított Egészségügyi Centrum biztosítja 2 orvossal, fogorvossal, védőnővel és asszisztensekke.

Az új óvoda a féltucat tágas, világos csoportszobával, nagy tornateremmel, melegítő konyhával, fejlesztőszobával, orvosi szobával, könyvtárral, felnőtt öltözőkkel, irodákkal rendelkező 930 négyzetméter alapterületű épületben található szép játszótérrel övezve. A település környezettudatosságát az épületen levő napkollektor is bizonyítja, mely a működéshez szükséges meleg vizet állítja elő. Télen - a hagyományos fűtés mellett - padlófűtés is melegíti a csoportszobákat.

A közoktatást az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokban működő Általános Iskola és AMI biztosítja. Az épületek felújítása, fejlesztése folyamatos. Az iskola tornacsarnokkal, könyvtárral, sőt zeneiskolával és citerazenekarral is rendelkezik.

A Falumúzeum rekonstruálása 2015-ben kezdődik.

Lébényben két egyházközség és húsz civil szerveződés működik, köztük jó féltucat énekkarral. Két új játszótér, a felújított Civil Centrum és a Művelődési Klub, valamint a Könyvtárral és teleházzal bővített Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér segíti a helyi lakosokat és közösségeket.

Az önkormányzat és a civil szervezetek számos rendezvénnyel gazdagítják a kulturális palettát. Ilyen például a farsang farka, a májusfaállítás, a Hősök Napja, a Zarándok Napok, a Holdkórusok Találkozója, a Város Nap (peregrinus nap), pálinka verseny, Sajtosréti Fogathajtó verseny, lóvásár vagy épp a Lébényi Advent.

Intézmények:

Lébényi Általános Iskola és AMI

Cím: 9155 Lébény, Iskola köz 1.

Lébényi Óvoda, Egységes Óvoda-Bölcsőde

Cím: 9155 Lébény, Fő út 86.

IKSZT

Cím: 9155 Lébény, Akácfa utca 76.

Jókai Mór Közösségi Közvtár

Cím: 9155 Lébény, Akácfa utca 76.

Civil szervezetek:

Játék-Vár Szülők az óvodásokért

Első Lébényi Lokálpatrióta Egyesület